Lépésről lépésre

Nagyon nehéz, netán kimerítő is lehet a várakozás.
Amikor nagyon vágyunk valamire, és a beteljesülés várat magára. Pedig jobb, ha elfogadjuk, mert a türelem megtanulása is egy folyamat, ami kitartóbbá tesz. Érdemes megfontoltnak, óvatosnak, előrelátónak lenni. Így tud egy stabil helyzet kialakulni.
Ha házat építesz, ott is az első a pontos tervezés, majd a biztonságot nyújtó alap előkészítése, elkészítése. Ha ez már megvan, erre szinte mindent fel tudsz építeni. Idő és türelem, ami szükséges. Megvárni az alap megszilárdulását.

Amikor azt látod minden csak áll, semmilyen változás nincs az életedben. Netán annyi, hogy visszalépést, visszaesést tapasztalsz, akkor is hinned kell abban, hogy a megfelelő időben meg fogod kapni amit szeretnél, el fogod érni a célodat.
Belső érési folyamat zajlik benned. Erősebbé, kitartóbbá válsz, és a végeredményt sokkal inkább meg tudod becsülni, igazán értékelni tudod, ha meg kell küzdened érte.
Előfordul olyan is, amikor minden felgyorsul, és hirtelen ott terem előtted a vágyad megvalósulva, kibontakozva. Ne lepődj meg, ha értetlenül nézed, és nem is tudsz igazán örülni, teljes ürességet érzel. Ekkor állj meg, pihenj. Ez is az az élmény, amikor mondják, most pihenj meg, várd meg míg a lelked utoléri a tested. Amikor ez megtörténik, már örömmel fogod használni amit hajdanán „megvágytál”.