Együttérzés, szer-etet

 Időnként érdemes felülvizsgálni önmagunkat. 

Nem orvosi vizsgálatra gondolok, hanem arra hogy figyeljük meg önmagunkat, mennyire lettünk önzők- az idő előrehaladtával.

Erre azért is van szükség, mert a mindennapok sodrása elvihet bennünket olyan tájakra, ahová soha nem szerettünk volna elmenni. A sok nehézség, akadályok, amelyek utunk során felbukkannak, kikényszeríthetnek belőlünk olyan tetteket, amelyekre utólag nem vagyunk büszkék.

Vannak olyan embertípusok is, akiknek fontosabb a mások jó(l)léte, mint a sajátjuk, és feláldozzák magukat. Ez lehet egyfajta küldetés, de a legtöbb esetben valami előidézte ezt a viselkedésformát. Akik sokat megtapasztaltak, már tudják, soha nem lett volna szabad teljesen feladni a saját igényeiket másokért. Persze, legyünk jók, és segítsünk, de ne a saját kárunkra. 

Azt soha ne feldjük, az együttérzés, embertársunk szeretete csodákra képes. Meg tud gyógyítani régóta vérző sebeket. 

Legyünk azok, akik erre a tettre képesek.