A 3. rész: (Az előző részek: 1. rész,  2. rész.) Amikor még anyja ölelő karjai védték, és a megpihent harcosunk megölelte önmagát. Ekkor sejlett fel benne újra az az érzés, hogy védve van minden bajtól, és érezte tettei súlyát, melyet élete során elkövetett, és itt döbbent rá, miért is gázolt át embereken, miért is bántalmazott hölgyeket.  Mert hiányzott az a jó, az a biztos védelem, ami hajdan megvolt még kisgyermekként. Ezért volt emberünk ennyire gyarló egész élete során.  Miért is van az, hogy nem kérünk védelmet, nem igényeljük a szeretetet, vagy miért nem tudjuk úgy elérni a szeretetet, hogy az mindenkinek a javára váljon? Hisz erőszakkal nem lehet szeretet kicsikarni.…

A folytatás: Élet szőtte mesék 2. Amikor a harcos (megpihen). 1. rész. Ők bizony elvérezve feküdtek a földön, és kitudja mi is lett a sorsuk. Hősünk, mivel hatalmas volt az ereje, sokáig bírta a harcot. Ám egyszer eljött a lohadás korszaka, és ereje egyre csak lankadt, és ekkor (magához képest) elkezdett emberré válni. (Emberhez méltó módon viselkedni.) Legalábbis időnként próbálkozott vele. Egyre megtörtebbé vált, és valahonnan a mélyből felfakadt belőle a női (minőségű) energia, mely arra késztette, hogy időnként forduljon befelé, nézzen magába, és a másokról való igazi gondoskodással is próbálkozzon meg. Ez azért történhetett meg, mert elárasztotta a szívét annak a kisgyermeknek az emléke, akit édesanyja a karján, a…

Ebben a bejegyzésben egy hatalmas erővel bíró és küzdő férfiről írok, akinek egész életét átszőtte a harc, a küzdelem önmagával is, és a hatalmas állandóan feszítő, és küzdelemre buzdító erejével. Ez a küzdelem igen sok ember életét ontotta ki. Igaz, szerencsére többnyire csak szimbolikusan. De mégis csak megtörte főleg a másik nem képviselőinek életét. Mi is történt? Emberünk ment és rohant, mert nem bírt egyhelyben maradni. Az állandóan izzó kardjával, amit mindig maga előtt felemelve hordott, amivel az újabb és újabb útjába kerülő áldozatát kaszabolta le, és ment is tovább. Soha nem nézett vissza, hisz ez megrekeszthette volna az újabb zsákmány megszerzésében. … Mi lett azokkal, akiket maga mögött hagyott?…